Sokan vágynak rá, keveseknek sikerül: barátok maradni az exszel. De vajon tényleg működhet egy ilyen kapcsolat, vagy csak egyfajta érzelmi kapaszkodó, amibe belehazudjuk magunkat?
A szakítás egyfajta veszteségélmény. Akkor is, ha közös megegyezéssel történik, és akkor is, ha már nem volt szerelem. Hiszen az az ember, akivel megosztottad az életed, hirtelen kívül kerül a mindennapjaidon. A barátság ötlete ilyenkor kapaszkodónak tűnhet, egy módnak arra, hogy ne kelljen teljesen elengedni a másikat.
Mikor működhet?
A szakértők szerint van néhány alapfeltétel, aminek teljesülnie kell ahhoz, hogy egy ilyen „barátság” valóban működőképes legyen:
- Lezárás: mindkét félnek őszintén túl kell lennie a romantikus érzéseken. Nem elnyomni, hanem ténylegesen elengedni.
- Kölcsönös tisztelet: ha egyikük új kapcsolatba kezd, a másik ezt el tudja fogadni, féltékenység vagy visszahúzó érzelmek nélkül.
- Közös értékek vagy célok: például, ha gyermekük van, és a kapcsolat új formában is fontos marad.
De sokszor nem ez történik. Az „exbarátság” gyakran nem más, mint egy rejtett újrakezdés reménye, vagy éppen a saját magányunk enyhítése.
Mikor árt inkább?
Ha az egyik fél még mindig érez valamit, akkor a barátság csak tovább nyújtja a fájdalmat. Ilyenkor minden találkozás, minden üzenet csak újra feltépi a sebeket. A másik fél pedig – gyakran jó szándékkal – fenntart egy közeli, de valójában egyoldalú kapcsolatot.

Ez a lelki feszültség akár testi szinten is lecsapódhat. Nem ritka, hogy ilyen helyzetekben a férfiaknál stressz vagy szorongás miatt átmeneti potenciazavar jelentkezik, hiszen a lezáratlanság és az érzelmi bizonytalanság hat a belső egyensúlyra is.
Barátság vagy bújtatott kötődés?
Nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy barátok maradni az exszel mindig rossz ötlet. De fontos tisztában lenni a szándékokkal – elsősorban saját magunk felé. Ha valóban képes vagy már új fejezetet nyitni, és nem kapaszkodsz a múltba, akkor lehetséges egy újfajta, letisztult kapcsolat.
