Sokan vonzódnak a jogi pálya iránt: népszerű szakma, jó pénzt lehet vele keresni, ráadásul aki ügyes, az könnyen építhet magának karriert. Elindulni viszont nem egyszerű, az egyetemistákra öt hosszú év vár, öt államvizsga, a követelmények nehezek, és ezután még három évnek kell eltelnie, hogy valaki letehesse az ügyvédi szakvizsgát.
Mikor és hogyan lehet jelentkezni?
Ugyan a felsőoktatási felvételi időszak már letelt februárban, de ne csüggedjen senki. Aki fizetős képzésre szeretett volna jelentkezni valamelyik jogi karra, az szinte biztosan megteheti ezt majd augusztusban, a pótfelvételi eljárás során. Ilyenkor azok, akiket nem vettek fel, vagy akik nem is jelentkeztek a normál felvételi eljárás során egy helyet jelölhetnek meg, így jól meg kell gondolni, hogy melyik egyetem lesz az „otthonunk” öt hosszú éven keresztül. Akik állami helyre pályáznának, neki a keresztféléves felvételi időszakban (ősszel, novemberig lehet jelentkezni majd), vagy pedig jövőre van esélyük. Jelentkezni online lehet a Felvi honlapján.
Magyarországon nagy népszerűségnek örvend a jogász szakma
Információk a képzésről
A jogi képzés csak és kizárólag egyetemeken zajlik. Három egyetemen Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen vagy a Károli Gáspár Református Egyetemen lehet tanulni, mindhárom intézménynek van állam- és jogtudományi kara. Természetesen a vidékiek sem maradnak képzés nélkül, aki ügyvédi karrierre vágyik, az Miskolcra, Debrecenbe, Szegedre, Győrbe, vagy Pécsre is jelentkezhet. A kecskeméti képzésre, amely a Szegedi Tudományegyetem és a Károli Egyetem szövetségével jött létre, már nem lehet jelentkezni, az oktatás ott megszűnt.
A képzés két tagozaton történik, nappalin és levelezőn. Sokan mondják, hogy általában a levelezős képzések könnyebbek a nappalinál, nos, elképzelhető, hogy ez egyes helyeken így van, de a jogi egyetemeken általában ugyanolyan szigorúan bánnak a nappalis és a levelezős joghallgatókkal.
Hogy melyik a legjobb suli? Erre a kérdésre nem lehet igazán jó választ találni, hiszen a követelményszint adott, mindenhol ugyanazt kérik a tanulóktól, legfeljebb a számonkérés módja, esetleges könnyedsége változhat. Ám aki szorgalmas és ügyes, abból bármelyik intézményben kiváló jogász válhat.
A jogászképzés minden esetben öt éves, osztatlan képzés, melynek végén a tanulók a „jogtudományok doktora” címet nyerik el, és viselhetik a „dr.” titulust a nevük előtt. Ám ahhoz, hogy saját ügyvédi praxist folytathassanak, három évet el kell tölteniük ügyvédjelöltként. A tanulók maguk választhatják ki, hogy hova mennek gyakorlatot folytatni, ám általánosan elmondható, hogy nem kapnak túl nagy pénzeket az ügyvédpalánták.
Aki tizennyolc vagy tizenkilenc éves korában kezdi az egyetemet, az huszonhárom-huszonnégy éves korára fejezi be, ha nem csúszik egyetlen egy félévet sem. A három évig tartó ügyvédbojtárkodás után, huszonhat-huszonhét évesen kezdhet el egyáltalán azon gondolkodni, hogy saját ügyvédi irodát nyit, vagy ügyvédként dolgozik.
a végzett okleveles jogászok nem a “jogtudományok doktora” címet kapják (ez már tudományos fokozat lenne), hanem az “állam-és jogtudományi doktor” (dr. jur.) címet