Amennyiben közokirat-hamisítás vétségét állapította meg a bíróság, abban az esetben a büntethetőség kérdésében rendszerint nagyon fontos szerepet játszanak az adott eset körülményei. Normál esetben ugyanis a büntetés maximuma három évig terjedő szabadságvesztés, de példának okáért, már abban az esetben is egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, ha csak a közokirat-hamisítás előkészülete állapítható meg.
Ezzel szemben az intellektuális közokirat-hamisítás esetén – gondatlan alakzatkor – általában szintén az egy évig terjedő elzárás a büntetés.
A halmazati eset és az elévülés
A közokirat-hamisítás az esetek jelentős többségében más bűncselekményekkel együtt halmazatot képez, ezáltal gyakran kerül sor hamis váddal, vagy többszörösen elkövetett hamisítással, amikor a bíróság minden esetben halmazati büntetést szab ki. Szintén halmazati büntetésre kerül sor abban az esetben is, amennyiben az elkövető több rendbeli közokirat-hamisítással vádolható meg. Amennyiben halmazati büntetésről beszélünk, abban az esetben a büntetési tétel legfelső határa a felével emelkedik meg, ezáltal például egy súlyos közokirat-hamisítás esetén akár négy és fél évig terjedő szabadságvesztésre is elítélhetnek valakit.
A közokirat-hamisítás olyan bűncselekmény, aminek van elévülési ideje, vagyis a büntethetőséget meg lehet szüntetni. Ez az elévülési idő a közokirat-hamisítás esetében mindig az általános szabályok szerint alakul, vagyis a büntetési tétel legfelső határáról beszélhetünk, vagy legalább öt évről, ha a hatályos Büntető Törvénykönyvet vesszük alapul. A közokirat-hamisítás elévülése egyébiránt a közokirat tartalmának hamisításával elkövetett tényleges, materiális hamisítási tevékenységi folyamat véghezvitelét követően kerül számításra. Ha viszont a hamisított okiratot a vádlott legfeljebb csak magánál tartja, azonban nem használja, akkor a hamisítás időpontját számolják az elévülési idő kezdetének. Példának okáért, ha egy hamis személyi igazolványt valaki magánál tart, de nem mutatja fel igazoltatáskor.
Milyen büntetés róható ki közokirat-hamisítás esetén?
A közokirat-hamisítás és az okirattal való visszaélés közti különbség
A magyar jogrendben nagyon sokan hajlamosak összekeverni az okirattal való visszaélést a közokirat-hamisítás vétségével. Az okirattal való visszaélésről tudni kell, hogy rendszer csak akkor valósul meg, ha valaki egy nem a saját okmányát jogtalanul, a tulajdonos beleegyezése nélkül tulajdonít el, illetve azt az idegen közokiratot a tulajdonos megkérdezése nélkül megsemmisíti, megrongálja vagy felhasználja úgy, hogy közben ezt a jogosult elől eltitkolja. Szintén okirattal való visszaélés valósul meg akkor is, ha a közokiratot valamilyen jogtalan haszonszerzés céljából adják vagy veszik át. A közokirat-hamisítás ezzel szemben mindig csak és kizárólag olyan esetekben történik, ha valaki hozzáfér vagy elkészít egy más nevére szóló közokiratot, és azzal valamilyen visszaélést valósít meg.
az öt év büntethetőséget semmi nem hosszabbíthatja meg? Azaz öt év után már nem lehet büntetni?
Ha barmilyen levelet kuldenek kozben ez ugyben ujra indul az 5 ev
Tutomon kivul egy hamis jogsit kaptam mit kaphatok en ezert