A férfiak többsége vágyik arra, hogy szépen kidolgozott legyen a hasfala, és bizony ez a téma gyakran előkerül az edzőtermekben. Mert ha az ember becsülettel jár edzeni, csinálja a haspréseket, plankel, emel súlyt, izzad rendesen, előbb-utóbb eléri a kockás hasat, nem igaz? Aztán a tükör mégsem azt mutatja, amit várna. Ilyenkor hangzik el a mondat az edzőktől, hogy lehet, hogy már kockás a hasad, csak nem látszik. És ebben több igazság van, mint elsőre gondolnánk.
Az izom ott van, csak nem mindegy, mi fedi
Anatómiailag mindenkinek van egyenes hasizma. A kérdés nem az, hogy létezik-e, hanem az, hogy mennyi testzsír fedi. A hasizom akkor válik látványossá, amikor a testzsírszázalék elég alacsony ahhoz, hogy az izom kontúrjai kirajzolódjanak. A mozgás, különösen az erősítő edzés, segít felépíteni az izomtömeget, beleértve a hasizmokat is, viszont a testzsír csökkentése elsősorban energiaegyensúly kérdése.
Ha a bevitt energia tartósan meghaladja a felhasználtat, a szervezet raktározni fog, és bizony a raktározás nem lokális. Vagyis nem lehet csak hasról fogyni, mert mi ott szeretnénk látványos eredményt elérni.
Miért nem elég a mozgás önmagában?
Sokan túlbecsülik az edzés kalóriaégető hatását. Egy intenzív, egyórás edzés valóban éget energiát, de egy nagyobb adag gyorsétel vagy néhány észrevétlen nassolás könnyen visszahozza ezt a mennyiséget. Ráadásul a szervezet alkalmazkodik, vagyis ha többet mozgunk, gyakran nő az étvágyunk is.
A fogyás és így a hasizom láthatósága mérsékelt, fenntartható kalóriadeficitet igényel. Ez nem feltétlenül jelent szigorú, aszkétikus diétát, de tudatos étkezést igen. Megfelelő fehérjebevitel, elegendő rost, kiegyensúlyozott szénhidrát- és zsírarány nélkül az edzés hatása látványban korlátozott marad.
Genetika és realitás
Nem mindenki számára reális cél az extrém módon definiált, magazinokból ismert kockahas. A testzsírszázalék, ahol a hasizmok igazán élesen kirajzolódnak, férfiaknál és nőknél is viszonylag alacsony. Ez fenntartható lehet, de nem mindenkinek komfortos vagy egészséges hosszú távon.
Ráadásul a zsírlerakódás mintázata egyéni. Van, akinél a has az utolsó terület, ahonnan a szervezet elengedi a zsírt. Ez frusztráló lehet, főleg akkor, ha máshol már látható a változás.
